A környezet A-tól Z-ig

Alumínium (Al)
Az alumínium az egyik fő alkotóeleme a leggyakrabban előforduló kőzetfajtának. A talaj növekvő savasodása kioldja az alumíniumot, mely ezután a tengerbe és tavakba jutva negatív hatással van például a halak és madarak szaporodó képességére. Az alumínium fém bauxitból készül. Az alumínium előállítása hatalmas mennyiségű energiát igényel, ugyanakkor könnyű akár többször is újrahasznosítani.

Befogadó
Az emisszió, vagy kibocsátás felvevőjének elnevezése a befogadó; ilyenek a víz, a levegő, vagy a talaj, melyekbe az emisszió bekerül.

Benzin
Nyersolajból készült szerves tüzelőanyag. Égetéskor a benzin egyebek mellett széndioxid (CO2), hidrocarbon (HC) és nitrogén-oxid (NOx) emissziót termel. A benzin égetése elősegíti a globális felmelegedés, a savasodás és az eutrofikáció folyamatát. Konverterrel (catalytic converter) csökkenthető a hidrocarbon és nitrogén-oxid kibocsátás, de nem csökkenthető a széndioxid emissziója.

Biodiverzitás
A biodiverzitás azt jelenti, hogy a sok létező különböző fajták mindegyikén belül nagymértékű genetikai eltérések vannak.

Bioüzemanyag
A növényekből (biomassza) származó üzemanyagok egységes neve. Ide tartozhat minden a fától a szalmáig, vagy a finomított bioüzemanyagokig, mint a préselt anyagok és az ethanol. A bioüzemanyag átalakított napenergia; a növények különböző fajta cukrok formájában kémiai energiává alakítják a napenergiát. A bioüzemanyagok megújíthatóak, ha nem fogyasztunk belőlük többet annál, mint amennyit termesztünk, ugyanis felhasználásuk után aránylag rövid idő alatt újra előállíthatóak. Túlságosan sok fának a kivágása negatív hatással lehet a biodiverzitásra. A tőzeget már nem tekinthetjük bioüzemanyagnak.

Biotóp (élettér)
A biotóp a természet egy adott típusa, amelyben egy növény- vagy állatfaj él és amelytől léte függ. A biotóp lehet hegyvidéki lombhullató erdő, vizesárok, vagy csatorna széle, hegység közeli erdőség, illetve más egyedi jellemzőkkel rendelkező természeti típus. A biotóp változásakor az ott élő egyedek életfeltételei is megváltoznak. Számos biotóp emberi beavatkozás következményeként változott meg, mint amilyen az erdők kivágása, vízelvezetés, vagy az eutrofikáció (túl-trágyázás).

Bróm tűzgátlók
Bróm tűzgátlókat adnak műanyagokhoz, műanyag alapú szigetelőanyagokhoz, elektromos rendszerek műanyag dobozaihoz és nyomtatott áramköri kártyákhoz. A Balti tenger ágyából származó mintákban már kimutatták a bromin aromás oldószerek szintjének gyors növekedését, mely a PCB által okozotthoz hasonlóan új problémát okozhat.

Brundtland Beszámoló
Az ún. Brundtland Bizottság 1983-1987 közötti munkájának eredménye. Az ENSZ kérte fel a bizottságot:
— hosszú távú környezetvédelmi stratégiákra vonatkozó javaslatra, megtervezve a 2000. év után elfogadható fejlődést, továbbá
— az egyes országok közötti olyan együttműködési módszer kidolgozására, amely környezetvédelmi fejlődést eredményez.
A Brundtland Bizottság honosította meg a „fenntartható fejlődés” kifejezést.

CFC
Lásd klorofluorkarbonok.

Ciklus
A környezetben számos ciklus létezik, melyek közül a legalapvetőbb, a fotoszintézis során a zöld növények széndioxidból és vízből, oxigént és cukrot állítanak elő. Az állatok növények, vagy más állatok elfogyasztása által jutnak a növények tápanyagához. A sejtlégzés a növények, vagy állatok sejtjeiben a cukrot és az oxigént energiává, széndioxiddá és vízzé alakítja át. A ciklus úgy zárul, hogy a növények újra magukba szívják a széndioxidot és a vizet. Egy ciklusban minden maradék terméket újra felhasználnak és nem marad használhatatlan hulladék. Ipari folyamatokban úgy lehet ciklust létrehozni, hogy a maradék termékeket újra fel kell használni, hogy ne termelődjön hulladék.

CO2
Lásd Széndioxid.

DDT
A DDT kiemelten környezetveszélyes és mérgező rovarirtó szer, melyet több országban betiltottak. Bővebb információért lásd a PCB-t, mely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.

Dioxin
A dioxin bizonyos szerves klorinvegyületek gyűjtőneve. 210 létezik belőlük, melyek közül némelyek kiemelten mérgezőek.

EMAS
A Környezetvédelmi (Öko-)menedzsment és Ellenőrző Rendszer (Eco Management and Audit Scheme) rövidítése, mely egy vállalatokra vonatkozó öko-menedzsment és környezetvédelmi ellenőrzéshez kapcsolódó Európai Közösségen belüli önkéntes irányelv. Az EMAS munkamódszereit illetően hasonlít az ISO 9000 minőségi szabványra és célja, hogy segítse a vállalatok rendszerben történő környezeti munkáját. Létezik egy párhuzamos öko-menedzsment rendszer, mely ISO 14001-ként is ismert. Az EMAS szerint a vállalatoknak környezetvédelmi szándékokat, környezetvédelmi programot és őko-menedzsment rendszert kell kialakítania. A vállalatoknak környezetvédelmi programjuk eredményeit környezeti beszámolóban kell nyíltan megosztaniuk a közvéleménnyel. Ld. az Öko-menedzsment rendszerek címszót.

Energia
Az energiát nem lehet megsemmisíteni, csak átalakítani. Az energiaforrások három nagyobb csoportra oszthatóak – napenergia, szerves tüzelőanyagok és nukleáris energia. A napenergia közvetlenül felhasználható, mint a szél, víz és a bioüzemanyagok. Szerves tüzelőanyagok a szén, az olaj és a természetes földgáz. Az energia többféle szállítási módon, elektromos áram, víz és levegő segítségével válhat felhasználhatóvá. Az energia használható munkára, világításra, fűtésre és szállításra. Alapvetően minden energiafelhasználásnak van környezeti hatása, de ez a hatás eltér a felhasznált energia forrásától függően.

Energiatakarékos izzók
A hagyományos égőkkel azonos fényt termelnek, de energiafelhasználásuk mindössze azok 15-20%-a. Élettartamuk 8-10-szer hosszabb, mint a hasonló teljesítményű hagyományos égőké.

Etanol
Azoknak az alkoholoknak a neve, melyeket megújítható üzemanyagként járművekben lehet felhasználni. Az etanol oldószerként is működik és biológiai anyagok erjedése, majd lepárlása útján jön létre.

Fémek
Számos különböző összetevőt tartalmaznak, melyek mindegyike önálló elem és így sem eltűnni nem, sem pedig lebomlani képes. Ugyanakkor más összetevőkkel egyesülve különböző tulajdonságokat vehetnek fel és eltérő környezeti hatásuk alakulhat ki.

Foszfor (P)
A nitrogénnel együtt a foszfor az egyik legfontosabb tápanyag és tápanyag só, mely létfontosságú valamennyi élõ növény és állat számára. A foszfor legnagyobb része erdőkből és műtrágyákat felhasználó mezőgazdasági földek kimosódásaiból és feldolgozóüzemekből származik, ahonnan eljut a tengerbe és a tavakba. A természetellenesen magas foszforellátás vezet az "eutrofikációhoz (túl-trágyázás)".

Fotoszintézis
Zöld növényekben lejátszódó folyamat, mely a napfényből származó energiát széndioxid és víz felhasználása mellett cukor formájában kémiailag kötött energiává alakítja, ahol létfontosságú melléktermék az oxigén. A folyamat során a növények megkötik az üvegház-gázt, a széndioxidot. A növények zöld sejtjei a Természet Anya építőmesterei és a fotoszintézis az ökológiai ciklus és a földi élet alapja.

Földgáz
A Föld rétegeiben tárolt szerves tüzelőanyag. Az olaj elégetésénél alacsonyabb széndioxid- és kénkibocsátást okoz. Egyes esetekben a természetes földgázt helyettesítheti biogáz, mely megújítható tüzelőanyag.

Higany (Hg)
A higany egyedülálló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, már –39 °C hőmérsékleten megolvad. 20 °C hőmérsékleten már pára keletkezik, ugyan a forráspontja csak 375 °C-on van. A higany fémállapotban nincs hatással a környezetre, de a fém páráját könnyen beszívja a légzőrendszer majd az összegyűlik a központi idegrendszerben. Fokozatosan károsítja az emberi szívet és a veséket. A higany könnyen összekapcsolódik más elemekkel és így erősen mérgezővé válik. A higany komoly károkat okozhat, mert könnyen felszívódik növényekben és állatokban. Nagy arányú higany emissziója során a higany a szervezetben tárolódik, mivel több higany érkezik, mint amennyitől a szervezet meg tud szabadulni. Az élelmiszerlánc egyre magasabb szintjét tekintve egyre nő az akkumulálódott mennyiség. Ez befolyásolta az állatok, például a madarak reproduktív képességét. Egy teáskanálnyi higany, mérgezőségének és párolgási képességének köszönhetően elég egy egész tó szennyezéséhez. Ezért higanyt nem szabadna használni, hanem azt inaktív állapotban a Föld kérgében kellene hagyni. A már kinyert fémet úgy kellene tárolni, hogy az ne szivároghasson ki a környezetbe.

ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, International Chamber of Commerce)
Az ICC Fenntartható Fejlődésért megalkotott Alapszabályát gyakran említik szervezeti összefüggésben. Az ICC program 16 alapszabályt tartalmaz, melyek kereskedelmi szempontból alapvető fontosságúak a fenntartható fejlődés számára. A programot úgy tervezték, hogy az segítse a vállalatokat számos különböző környezetvédelmi vonatkozású erőfeszítéseikben. Nyilvánosan bátorítja a vállalatokat, hogy azok fejezzék ki a program melletti támogatásukat és alkalmazzák azt a továbblépés kezdőpontjaként.

ISO 14001
Öko-menedzsment szabvány. Míg az EMAS az Európai Közösségre vonatkozik, addig az ISO 14001 nemzetközi és a vállalatok mind az EK-n belül, mind pedig azon kívül alkalmazzák. Az ISO 14001 egyike a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szabványok családjának. Egyéb szabványok kidolgozása is folyamatban van a környezetvédelmi ellenőrzések, környezeti teljesítmény, öko-cimkék és az életciklus értékelések területén. Lásd még az Öko-menedzsment rendszereket. Az ISO 14001-et gyakran fordul elő beszállítók és vásárlók közötti megbeszéléseken.

Kadmium (Cd)
A kadmiumot a test, a vese, különösen pedig a máj könnyen felszívja. A savasodás növeli a kadmium bemosódását a tengerbe és a tavakba. Elsősorban a műtrágyák mennyiségének köszönhetően a jövőben várhatóan lényeges probléma lesz a krónikus kadmium mérgezés. A kadmium eltávolítja cinket, az emberi test számára szükséges fémet. Mérgező hatása eredményeként fontos a kadmium használatának teljes megszüntetése.

Kén (S)
A kéntartalmú tüzelőanyag, mint amilyen a szén, vagy az olaj elégetésekor kéndioxid keletkezik. A levegőben ez kénsavvá alakul. Ez a legfontosabb okozója a talaj és a víz savasodásának. Ugyanakkor a kén kis mennyiségben létfontosságú anyag az élő szervezetek számára. Klorofluorkarbonok (CFC) A klorofluorkarbonok szintetikus, klorint, szenet, fluorint és nitrogént tartalmazó gázok. Gyakran nevezik őket CFC-nek, utalva ezzel a DuPont kereskedelmi nevére. A CFC-t egyéb felhasználásai mellett hőnek, vagy hidegnek a továbbítására használják fagyasztókban, hűtőgépekben, légkondicionáló berendezésekben, továbbá alkalmazzák műanyaghab gyártásához és elektronikai berendezések tisztításához. A CFC rongálja az ózonréteget a sztratoszférában, miáltal jelentősen növeli a Földre jutó káros ultraibolya sugárzás mennyiségét. A CFC emellett egy káros, üvegház hatást előidéző gáz és a DNA szerkezet megváltoztatására is képesnek tartják. A HCFC általában „enyhe CFC”-ként ismert, ugyanis nem járul hozzá olyan jelentősen az ózon fogyásához, mint a CFC. A HFC egyfajta helyettesítő anyag, mely nem gyakorol hatást az ózonrétegre. Ezen felül a CFC-nél kisebb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Komposztálás
A komposztálás az a folyamat, melyben a növényi és élelmiszer hulladék oxigén jelenléte mellett lebomlik és talajt (humusz) állít elő. A humuszt parkokban, kertekben és a mezőgazdaságban lehet felhasználni. Nagy mennyiség komposztálása előtt szükség van a hulladék szétválogatására, hogy megelőzhető legyen a komposztált humuszban a túl magas nehézfém tartalom.

Környezeti ellenőrzés
Rendszerben történő értékelés a vállalat öko-menedzsment rendszere működésének, valamint a környezetvédelmi programok törvény és belső szabályozás szerinti kielégítő futásának biztosítására. Az ellenőrzés alatt vizsgálják a vállalat hatását a külső környezetre, a belső szervezetnek a környezeti ügyekkel kapcsolatos ügyintézését, továbbá a környezetvédelmi programok irányításához és ellenőrzéséhez szánt dokumentációt.

Környezetgazdálkodás
A nemzet gazdaságának része, mely megkísérli integrálni a gazdasági és az ökológiai megközelítést. Kijelenthető, hogy a környezetgazdálkodás megpróbálja láthatóvá tenni a rejtett környezeti költségeket – azon költségeket, melyet a jelenlegi gazdasági gondolkodás nem vesz figyelembe. A ma környezetgazdálkodói környezeti számlákat, ökológiai menedzsment rendszereket, adócserét, stb. használnak.

Króm (Cr)
A króm általában két formában fordul elő, három- és hatvegyértékű krómként. A háromvegyértékű króm veszélyes az egészségre és allergén hatású. A hatvegyértékű krómot rákkeltőnek és emellett egészségre veszélyes és allergén anyagnak tartják (belélegezve). Fontos emlékezni rá, hogy a bányából kinyert króm nem tűnik el, hanem valahol mindig az ökoszisztémában marad. Bejuthat például egy nyíltszíni hulladéklerakó alatt a talajvízbe, majd eljutva a tengerbe bekerülhet egy hal szervezetébe, melyet megeszünk.

Megújítható energia
A megújítható energiák közé tartozik a napenergia, szélenergia, vízenergia és a különféle bioüzemanyagok. A megújítható energia legfontosabb tulajdonsága, hogy előrelátható időn belül újra előállítható a Nap kivételével, mely folyamatosan termeli az energiát (ha eltekintünk attól a ténytől, miszerint a Nap évmilliárdok múlva megszűnik létezni).

Műanyagok
Különböző jellemzőkkel rendelkező, hosszú szénláncokból álló különböző anyagok gyűjtőneve. A műanyag szinte kizárólag a különböző vegyszerekkel összekevert olaj, vagy gáz fosszilis szénjéből készül. A műanyagokat különböző módon lehet felosztani. Egy felosztás a hőre lágyuló műanyagok, melyek hevítve alakíthatóak és a kemény műanyagok, melyek hő hatására sem alakíthatóak, ehelyett tovább keményednek. A műanyag környezeti hatása minden egyes fázisban jelentkezik az olaj és gáz kitermelésétől kezdve a műanyag előállításán át az azután következő hulladékkezelésig. Kevés kiterjedt tanulmány létezik a műanyagok környezeti hatásairól és nehéz kategorikusan kijelenteni, melyik műanyag jobb a többinél. Ugyanakkor némi bizonyossággal kimondható, hogy környezeti szempontból a klorin alapú műanyagok (mint a PVC) rosszabbak, más hőre lágyuló műanyagoknál. Ez nagymértékben annak a ténynek köszönhető, hogy a műanyagban lévő klorin képes összekapcsolódni szerves anyagokkal, melynek gyakran kimondottan negatív környezeti hatása van.

Nehézfémek
Nagy sűrűségű fémek, mint a kadmium, ólom, réz, higany és króm. Mindennapi nyelven a nehézfémek mérgezőek és kimondottan negatív hatásuk van a környezetre. Lásd az egyes fémeket további információért.

Nitrogén-oxid (NOx)
A nitrogén-oxid égés során keletkezik, amint a nitrogén az égetés légterében oxidálódik. A nitrogén-oxid kibocsátás hozzájárul a savasodáshoz, az eutrofikációhoz és a "szmog"-hoz és közvetlenül károsítja a növényzetet.

Nukleáris energia
A nukleáris energia egy aránylag új energiafajta, mely a két atomot összetartó energiát hasznosítja. Hasadásuk energiát termel, melyet mi nukleáris energiának hívunk. Erre a célra az uránium radioaktív anyagát használják, mely hasadáskor más radioaktív hasadó termékeket termel. Nukleáris energia vonatkozásában az elsődleges környezeti problémák a radioaktív anyagok kezelésékor és emissziója kapcsán keletkeznek. Ezeknek az anyagoknak az élő szervezetre gyakorolt katasztrofális hatása miatt (az élő sejtek molekulái megváltoznak, ezáltal egyéb hatásokat indukálnak, mint amilyen a rák és más genetikai hibák) a nukleáris energiát a legtöbb országban szigorúan szabályozzák. A radioaktív anyagok legnagyobb kibocsátása meghibásodásokkal és katasztrófákkal kapcsolatos. A nukleáris energia másik fenyegetése, hogy hulladékát újra fel lehet használni plutónium előállításához, melyet nukleáris fegyvereknél alkalmaznak.

Nyíltszíni hulladéklerakó
A nyíltszíni hulladéklerakók az egyszerű szemétlerakók modern változatai, melyek bizonyos környezetvédelmi igényeket is kielégítenek. A hulladék alatt valamilyen alaplemeznek kell lennie, mely lehetővé teszi a lerakóban lévő mérgező anyagoktól szennyezett esővíz összegyűjtését és kezelését. A hulladéklerakóban való hulladék-elhelyezés tulajdonképpen szemétdombon való tárolást jelent égetés, vagy újrahasznosítás helyett.

Oldószerek
Azoknak az anyagoknak a gyűjtőneve az oldószer, melyek oldanak más anyagokat. A legtöbb figyelmet egészségi veszélyeztetésük eredményeként és újabban környezeti hatásuk miatt a szerves oldószerek kapják. Ez különösen a szervesen párolgó anyagokra vonatkozik. Ezek segítik elő például a talaj szintjén képződő ózon termelését. A benzin, xylén és a trikloroetilén mind jelentős egészségügyi kockázattal hozhatók kapcsolatba.

Ólom (Pb)
Az ólom nagyon mérgező nehézfém. Nagyon lassan választódik ki a szervezetből, így tulajdonképpen ott tárolódik. Egyebek mellett az ólom beavatkozik a haemoglobin képződésbe, mely az oxigén megkötésért felelős a vérben. Az ólmozott üzemanyag volt az ólom kibocsátásának egyik legfőbb forrása és ez probléma marad továbbra is a világ több részén. Az ólmot elektromos vezetékekben és festék adalékanyagként is használják. Amennyiben hosszú távon kívánunk javítani környezetünk állapotán, úgy az ólom az egyik olyan mérgező nehézfém, melynek használatát meg kell szüntessük.

Ózon réteg (O3)
Vékony réteg az ózon, mely védelmet biztosít a Nap káros UV sugárzása ellen. Az ózon három oxigén molekulát tartalmaz, melyek szétválva oxigént alkothatnak (két oxigén atommal), majd újra ózont hozhatnak létre. A bőrrák előfordulásában bekövetkezett jelenlegi növekedésért részben az ózon réteg csökkenését teszik felelőssé. Az ózon réteg sztratoszférában található 25 km magasságban. A közelmúlt éveiben ez fogyásnak indult és egyes területeken - a pólusok környékén - átmenetileg el is tűnt. Az ózon molekulákat bontják a természetes gázok, mint a metán és a salétrom oxidok (kéjgáz), a klorin és brómvegyületek (CFC, HCFC és halogének).

Ökológia
Az élő szervezetek és környezetük közötti kölcsönhatás vizsgálata.

Öko-menedzsment rendszerek
Mind több vállalat eszközként használja, hogy jobban áttekinthesse tevékenységének környezeti hatását. Egy hatékony öko-menedzsment rendszer segíthet a vállalatnak ellenőrizni és korlátozni ezt a környezeti hatást. Bevezetése lehetővé teszi a környezeti programok természetes integrálást más tevékenységek közé. A rendszert használó vállalatnak környezetvédelmi szándékokat és célokat kell megjelölnie, környezetvédelmi programot kell meghatároznia és rendszeres környezeti ellenőrzéseket kell tartania. Lásd még az EMAS és az ISO 14001 címszavakat is.

PCB
A PCB egy hosszú élettartamú, természetidegen anyag. Negatív hatásainak túlnyomó része eddig madarakban és halakban mutatkozott meg. Amint a PCB keresztüljut az élelmiszerláncon, végül hatást gyakorol az emberre is. Jelenleg valamennyi állat és emberi lény tárolja ezt a fajta környezeti mérget a szervezetében.

PVC
A polivinil-klorid műanyagot padlókhoz, műanyag tapétához, elektromos kábelekhez, stb. használják. A PVC klorint tartalmaz és égetésekor hidroklorid sav és klórozott hidrocarbon keletkezik. Ezek elősegítik a szerves klorinalapú anyagok, mint például a dioxin mértékének növekedését a talajban és a vízben.

Réz (Cu)
Az ember számára fontos nyomelem, de csak a legkisebb koncentrációra van szükségünk belőle. A réz számos fontos enzimben előfordul. A réz sóinak negatív hatásuk van az algákra, megakadályozzák a fotoszintézisüket és nitrogén megkötésüket. A savas talajvízben megemelkedett réz szintet találtak.

Széndioxid (CO2)
A levegőben természetes körülmények között előforduló gáz, mely alapvető jelentőségű a növények számára. A XIX. század közepén a CO2 szint 270 ppm (egység/millió) volt, de a szerves tüzelőanyagok égetésének következményeként a szint 350 ppm-re emelkedett. A CO2 nem veszélyezteti az egészséget, viszont a globális melegedés legfontosabb előidézője.

Szélenergia
Közvetve a Nap energiája, mely a felmelegedett felszálló levegő és az annak helyét oldalról elárasztó hidegebb levegő által létrehozott körforgás során keletkezik. A szélenergia környezeti hatása nagyon csekély. A zaj, valamint a tájkép megváltoztatása által egyes kulturális és természeti értékekre kifejtett hatás mégis alkalmatlanná tehet egyes helyszíneket.

Szerves tüzelőanyagok
A szerves tüzelőanyagok növényeket és növényi részeket tartalmaznak, melyek több millió évvel ezelőtt a földkéregbe süllyedtek és ásványi anyagokká alakultak át (szén, gáz és olaj). A szerves tüzelőanyagok példák a raktározott forrásokra. Amikor a szerves tüzelőanyagok elégnek, egyebek mellett széndioxid keletkezik. Mivel ez a szén nem természetes része a biológiai ciklusnak, az atmoszféra további széndioxidhoz jut, mely elősegíti a globális felmelegedést. Égetés során a kötött alkotóelemek, mint a kén és a nehézfémek felszabadulnak és növelik a környezetben található természetes szintet.

Termodinamika
A fizikán belüli tudományág, mely a különböző eljárásokban az energia alkalmazásával és az anyagfelhasználással foglalkozik.
1. A termodinamika első alapszabálya kimondja, hogy az energia és az anyag sem nem termelhető újra, sem pedig el nem fogyasztható. Másfelől viszont az energia egyik formájából átalakítható másik formájába. A kinetikus energia például elektromos energiává alakítható, mely ezután átalakítható hőenergiává.
2. A termodinamika második alapszabálya kimondja, hogy a zárt rendszerben a rendezetlenség, entrópia növekszik. Másképpen kifejezve hajlamos minden a saját maga módján való terjedésre. A rendezetlenségből energia hozzáadásával lokálisan lehet újra rendet teremteni, de a probléma az, hogy a rendezetlenség mindig tovább növekszik valahol máshol a rendszeren belül.

Toxikus
Mérgezőt jelent. Különböző anyagoknak különböző mérgező hatása van. Néhány, mint a dioxinok azonnal és nagyon kis dózisban is mérgezőek. Mások, mint a nyomelemek csak nagy dózisban és a szervezetben való hosszú idejű tárolást követően mérgezőek.

Vas (Fe)
A vas alapvető fontosságú az ember számára, a vérsejtekben található vas segít például megkötni a vérben található oxigént. Negatív hatást okozhatnak a vasfeldolgozó üzemek füstjének vas-oxid részecskéi, melyekről azt tartják, hogy okozói lehetnek az ártalmatlan pneumoconiosis-nak, mely viszont növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Vízenergia
A Nap hatására közvetve keletkezik, amikor a víz felmelegszik, esőként lehullik és folyómedreket tölt fel. Alapszabályként a vízenergia nem hoz létre emissziót, viszont mégis jelentős lokális és regionális hatást fejt ki és megváltoztatja az életfeltételeket a folyómederben és a meder körül, melyekben gátakat építenek. A gát megváltoztatja a lefolyást és egyes területeken kiszáradnak a folyók. A gátak révén területek kerülnek elöntésre, így a korábban ott élő növények és állatok eltűnnek és az ott élő emberek elköltözni kényszerülnek.

VOC
Gázokat könnyen termelő párolgó szerves anyagok (volatile organic compounds), melyek szenet, oxigént, nitrogént, klorint és más atomokat tartalmaznak. A VOC-ra példák az iparban és a háztartásban használt szerves oldószerek. Elősegítik a talaj szintjén az ózon és a "szmog" kialakulását.

Zárt eljárás
Ennek az eljárásnak a célja, hogy ne legyen káros anyag kibocsátás; ez azt jelenti, hogy minden maradék terméket az eljárás során elhasználnak és maradék termék nem kerülhet ki a környezetbe. A gyakorlatban ugyanakkor a zárt eljárás azt jelenti, hogy a maradék terméket visszairányítják a folyamatba, de ennek ellenére keletkezik némi hulladék, mely végül a környezetbe jut.